A szemészet a szem betegségeivel foglalkozó szakorvosi terület. Az általános szemészeti szűrővizsgálat elsősorban a látászavarok diagnosztizálása és azok megfelelő javítása érdekében történik, de felmérjük ezzel együtt a szem egészségi állapotát is, melynek kapcsán számos információhoz jutunk a szervezet egyéb megbetegedéseire vonatkozóan is.

A szemészeti problémák időben való felfedezésével, kezelésével megelőzhető az esetleges későbbi szövődmények, a látásromlás kialakulása. A vizsgálatok többnyire fájdalommentesek, legfeljebb az egyes vizsgálatokhoz szükséges erős fény okozhat kellemetlenséget.

A vizsgálat során megmérjük a szem fénytörését, vizsgáljuk a szem különböző funkcióit (távoli, közeli látásélesség, szemmozgások, pupilla, színlátás), műszeres vizsgálatokkal a szem különböző rétegeit megvizsgáljuk. A szemfenék vizsgálathoz egyes esetekben szükség lehet pupillatágításra . Ilyenkor a látás néhány órán át homályos marad, az erős fény káprázást okoz, az olvasási képesség megromlik, autót vezetni nem tanácsos. Ezt a vizsgálatot ezért célszerű előre egyeztetett időpontban végezni.

A szem összetett szervünk, ezért betegségei is több csoportba sorolhatók:

  • fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás, astigmia),
  • alkalmazkodási zavarok (öregszeműség, alkalmazkodás bénulás),
  • szemhéj betegségek (gyulladások: árpa, jégárpa, szemhéjrendelleneségek),
  • kötőhártya gyulladások, érhártya gyulladásai, szaruhártya gyulladások,
  • szemlencsebetegségek (szürkehályog, zöldhályog),
  • szemmozgászavarok (szemizom-bénulások, kancsalság),
  • könnyszervek betegségei (száraz szem),
  • az ideghártya (retina) betegségei (időskori makuladegeneráció (sárgafolt elfajulás), ideghártya leválás (ablatio retinae).

A szem fénytörési hibái

A fénytörési hibák nagyon gyakoriak, a lakosság mintegy felét érintik.

Ha a végtelenből érkező, párhuzamos fénysugarak az ideghártyán egy pontban képződnek le, akkor a szemnek nincs fénytörési hibája (emmetropiás). Ha a szembe párhuzamosan érkező sugarak már az ideghártya előtt egyesülnek, a szem rövidlátó (myopiás). Távollátó (hypermetropiás) a szem akkor, amikor a párhuzamos sugarak az ideghártya mögött találkoznak. A szem fénytörését két tényező határozza meg: 1. a szaruhártya és szemlencse törőereje, 2. a szemgolyó hossza és alakja.


A tökéletes emmetróp szem

Rövidlátás (myopia): a rövidlátó szemben a távoli tárgy éles képe nem az ideghártyán, hanem előtte, az üvegtestben jön létre, az ideghártyára csak életlen kép esik. A rövidlátó szem közelre élesen lát. Kezelés: konkáv (minuszos) szemüveglencsével, kontaktlencsével, refractiv corneasebészettel.


A rövidlátó myop  szem

Távollátás (hypermetropia): a túllátó szem szaruhártyájának és szemlencséjének a törőereje kicsi a szem hosszához képest, így a távoli tárgy éles képe az ideghártya mögött jön létre. Az újszülöttek általában túllátóak, ami a fejlődés során bekövetkező szemtengely hossznövekedés és szemlencse vékonyodás következtében többnyire fokozatosan megszűnik. Fiatal korban a szemlencse alkalmazkodó képességével tudja korrigálni a fénytörési hibát, így az rejtett, (latens) maradhat. A fokozott igénybevétel (pl. számítógépes munka) azonban panaszt okozhat, ilyenkor fiatal korban is szükség lehet közeli szemüveg felírására. Kezelés: konvex (pluszos) szemüveglencsével, kontaktlencsével, refractiv cornea sebészettel.


A távollátó hypermetróp szem

Astigmiaolyan fénytörési hiba, melynél nem jön létre a tárgy pontszerű leképezése az ideghártyán, mert a szemnek nem egy fókuszpontja van. A beeső fénynyaláb két egymásra merőleges síkjának eltérő a fókusza. Az ideghártyán keletkezett kép torzul, fejfájást okozhat a hiba. Kezelés: cilindrikus szemüveglencsével korrigálható, ami a két fókuszpontot összehozza; a maradék gömbi fénytörési hiba szferikus lencsék hozzáadásával korrigálható.


Az asztigmiás, cylinderes szem

Alkalmazkodási zavarok

Öregszeműség (presbyopia): ahhoz, hogy 5 méteren belül, különböző távolságban levő tárgyakat élesen lássunk, a szemnek alkalmazkodnia kell. Az alkalmazkodás részben aktív: reflexfolyamatok révén, az alkalmazkodást lehetővé tevő izmok segítségével történik; másrészt passzív: a szemlencse anyagának – rugalmasságából eredő – alakváltozása teszi lehetővé (a lencse közelre fixálásnál gömbölyűbbé, átmenetileg rövidlátóvá válik). A szervezet szöveteinek, így a szemlencsének is, az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a rugalmassága, egyre nehezebben képes elgömbölyödni akkor is, amikor a reflex mechanizmusok egyébként jól működnek. Ezért kb. 40 év felett a rugalmasságcsökkenésből eredő, hiányzó alkalmazkodó-képességet, megfelelő dioptria értékű szemüveggel kell pótolni. Normál fénytörésű és távollátó szemek esetében ez konvex lencsével történik, míg a rövidlátók szemüveg nélkül látnak jól közelre, illetve magasabb dioptriák esetén közeli munkához gyengébb szemüvegre szorulnak. Lehet korrigálni az öregszeműséget kontaktlencsével is, de műtéttel nem.

Alkalmazkodás bénulás: bizonyos betegségeknél, mérgezéseknél az alkalmazkodási reflex nem működik, bár a szemlencse rugalmas. A bénulás lehet átmeneti, vagy végleges, amelyet szintén szemüveggel javítunk.

 

A szemhéj betegségei

Gyulladások

Árpa (hordeolum): a szemhéjszéli mirigyek heveny gyulladása, amit általában Staphylococcus baktérium okoz. Gyakori előfordulás esetén cukorbetegségre, vérszegénységre kell gondolni! Kezelés: antibiotikum kenőcsös kezelés, párakötés a gennyes beolvadás elősegítésére. Ha a spontán gennyürülés nem következik be, a beszűrődés gennyes csúcsát megnyitjuk, bemetszük.

Jégárpa (chalazion): a szemhéj faggyúmirigyeinek idült gyulladása, mely a mirigyek kivezető csöveinek elzáródása miatt alakul ki.
Kezelés: a jégárpa megnyitása, bennékének, majd rostos tokjának eltávolítása. Heveny gyulladásos tünetek esetén a műtéti beavatkozás előtt gyulladásgátló kezelés szükséges. Azonos helyen, ismételt kiújulás esetén szövettani vizsgálatra is szükség lehet, ugyanis a szemhéj mirigyeinek rosszindulatú daganatai is okozhatnak hasonló tüneteket.


Szemhéj rendellenességek:

Szemhéjcsüngés (ptosis): a felső szemhéj mélyebben áll a normálisnál. Teljes szemhéjcsüngés esetén a szemrés teljesen zárt.

A szemrés záródásának részleges vagy teljes hiánya (lagophthalmus): a szemkörüli izmok bénulásának következménye, melynek oka arcidegbénulás. Arcidegbénulást okozhat pl.: vírus fertőzés, koponyaalapi törés, agyvérzés, agydaganatok, fültőmirigy daganatok, illetve fül-orr-gégészeti betegségek is.

Főleg idősebb korban a szemhéjszélek befordulása ill. kifordulása okozhat panaszokat, melynek megoldása műtéti.

 

A kötőhártya betegségei

Kötőhártya-gyulladások (conjunctivitis)
Általános tünetek: jellemzőek a kifejezett szubjektív tünetek, mint égés, szúrás, idegentest-érzés, viszketés, fájdalom, fényérzékenység, könnyezés.
Objektív tünetek: a kötőhártya vérbősége (“vörös szem”), váladékozás, amely lehet víztiszta, ez vírusos fertőzésre utal, a gennyes váladékozás pedig bakteriális fertőzésekre jellemző, valamint ödéma (mely nagy fokot is elérhet).


Bakteriális gyulladások
a heveny bakteriális gyulladás elég általános és magától is gyógyuló kórkép, azonban a fertőzés a szaruhártyára is ráterjedhet, amely már intenziv kezelést igényel. A nyirokcsomók duzzanata nem jellemző. Sokféle baktérium okozhatja (gennyes gyulladást okozó, illetve gennyesedés nélküli gyulladást okozó baktériumok).

Chlamydiák okozta gyulladás
:
 a Chlamydiák szigorúan sejten belüli élősködők, átmenetet képeznek a baktériumok és vírusok között.Többnyire hosszantartó kezelést igényel.

Vírusok okozta gyulladások
: a többnyire enyhe lefolyású vírusos kötőhártya-gyulladások egy része a szervezet egészét érintő (ú.n. szisztémás) betegségek részjelensége is lehet. A környéki nyirokcsomók duzzanata gyakori. Sokféle vírus okozhatja. Gyakran elhúzódnak, mivel a virus ellenes szerek csak bizonyos virusokkal szemben hatásosak.

Allergiás kötőhártya-gyulladások
: jellegzetes a kötőhártya különböző fokú vérbősége, viszketés, kevés váladék. Szezonálisan pollen allergia mellett fordul elő, akár éveken keresztül is visszatérhet.

Szaruhártya gyulladások

Okozhatják baktériumok, virusok, szaruhártya sérülések fertőződése. Többnyire igen kifejezett fájdalommal járnak , minél előbbi kezelést igényelnek.

Érhártya gyulladásai

Leggyakrabban a szem elülső részének érhártyája, a szivárványhártya betegszik meg. Jellemző a tompa fájdalom, fényérzékenység, vörös szem; látásromlással is jár súlyosabb esetben. Az érhártya hátsó részének gyulladására elsősorban a látásromlás, ködös látás jellemző: homályok látása mérsékeltebb fájdalom mellett, vagy akár fájdalom nélkül.

A gyulladás oka az esetek egy részében valamilyen bakteriális góc (pl. rossz fog), más esetekben a szervezetben zajló immun betegség lehet. Gondos kezelést igényelnek, kiújulás esetén kivizsgálás szükséges.

A szemlencse betegségei

Szürkehályog (cataracta): a kristálytiszta szemlencse elszürkülését jelenti. A világon a vakság leggyakoribb oka. Megkülönböztetünk veleszületett és időskori formát. Hályog a szemet ért sérülés kapcsán is keletkezhet.
Veleszületett szürkehályog: általában a méhen belüli élet első hónapjaiban alakul ki. Keletkezésének okát nem mindig ismerjük, de legtöbbször az anya vírusinfekciója (mint pl.: mumpsz, hepatitis, herpes, rubeola, bárányhimlő) okozza.

Időskori szürkehályog: a leggyakoribb szembetegség. A cukorbetegség hajlamosító tényező! A környezeti hatásoknak (UV sugárzás), hormonális és örökletes tényezőknek is nagy szerepet tulajdonítanak. Általában kétoldali a betegség. A betegek legtöbbször látásromlás miatt keresik fel orvosukat és ekkor derül fény arra, hogy látásélességük szemüveggel nem javítható a szürkehályog miatt. A hályogfejlődés során gyakran és viszonylag gyorsan változhat a szem fénytörése (a szemüveg is!).

Zöldhályog (glaucoma): veleszületett és szerzett formája van.

veleszületett forma fejlődési rendellenesség következménye.

A felnőttkori zöldhályognak két fajtája van: az egyik formáját a szemnyomás időszakos gyors megemelkedése jellemzi, amelyet a szemben kialakult folyadék pangás okoz. A nyomásemelkedések ködös látást, a fényforrások körül színes karikák látását okoznak időről időre, miközben a látóideg vérkeringése romlik, a látás maradandóan károsodik. Hirtelen, igen nagy nyomásfokozódás erős fájdalommal, gyulladásos tünetekkel, kifejezett látásromlásal jár, ez a glaucomás roham, amelyben kezelés nélkül napok alatt elveszhet a látás.

A glaucoma másik, lappangva kialakuló formája gyakoribb. Ennél a formánál a látóideg vérkeringése lassan, fokozatosan romlik, többnyire a szemnyomás lassú, panaszt nem okozó emelkedése miatt. Ezért végzünk a 40 év felett szemészeti rendelésen jelentkezőknél erre irányuló szűrővizsgálatot, amely részben a látóideg szemtükri vizsgálatából, részben a szemnyomás méréséből, szükség esetén látótér vizsgálatból áll. Az esetek egy részében kialakulhat glaucomás károsodás normális szemnyomás érték mellett is, ha a látóideget ellátó erek erősen károsodnak. A glaucomás beteg rendszeres kezelésre, ellenőrzésre, gondozásra szorul a látás megtartása érdekében!

Szemmozgászavarok

Szemizom-bénulások
A szemgolyó mozgatását hat külső szemizom végzi: négy egyenes és két ferde szemizom, melyeket speciális agyidegek irányítanak.
Kancsalság: kancsalságról akkor beszélünk, ha a két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban ill. ha távolba nézéskor a szemek nézővonalai nem párhuzamosak, hanem szöget zárnak be. Ezt a szöget kancsalsági szögnek nevezzük. Megkülönböztetünk bénulásos és kísérő kancsalságot.
Bénulásos kancsalság: fő jellemzője a kettőslátás. A bénult szemizom mozgásának irányában a szem nem vagy csak kismértékben tud elmozdulni. Ideggyógyászati megbetegedések következtében alakul ki többnyire.
Kísérő kancsalság: elsősorban gyermekszemészeti probléma
Szemtekerezgés (nystagmus): a szemgolyó akaratunktól független, ritmikus, rezgésszerű, kisebb-nagyobb sebességű ide-oda mozgásait nevezzük nystagmusnak. Lehet veleszületett és kísérhet ideggyógyászati betegségeket.

A könnyszervek betegségei

A könnyszervek könnytermelő és elvezető rendszerből állnak. A könnymirigy a felső szemhéj külső része alatt található. A könnyelvezető rendszer a belső szemzugban a könnypontokkal kezdődik, majd a könnyzacskón és könnycsatornán keresztül az alsó orrkagyló alá vezet. A könny feladata a szaru- és kötőhártya nedvesen tartása.
Száraz szem (keratoconjuntivitis sicca): a szaruhártya és kötőhártya felszínét egy folyadékréteg, a könnyfilm borítja. Ha nem pislognánk, a szem felszíne kiszáradna a folyadék párolgása miatt, mert a folyadékréteg a szaruhártya felszínén minden pislogás alkalmával újraképződik. A szárazszeműség leggyakoribb oka a könnytermelés csökkenése, vagy a könny összetételének megváltozása. Megfelelő könnytermelés mellett is kiszáradhat a szem, ha a pislogás ritkábbá válik ill. elmarad (pl. monitor előtt végzett munka, autóvezetés közben!), vagy ha a szemzárás elégtelen. Száradás okozta szaruhártya és kötőhártya-gyulladást keratokonjunctivitis siccá-nak nevezzük. Jellegzetes tünetei az idegentest érzés, enyhe viszketés, a szem vörösödése, fáradása,kevés váladék, könnyezés. A panaszokat fokozza a száraz meleg, dohányfüst, poros környezet, légkondicionáló. Műkönny cseppek, gélek használatával kezelhető.
A könnyszervek minden részében kialakulhat gyulladás különböző okok miatt: könnymirigy-gyulladás, lehet heveny és idült (dacryoadenitis acuta ill.chronica). Könnytömlő gyulladás, mely szintén lehet heveny és idűlt. (dacryocystitis acuta ill. chronica) Mind az akut mind az idült forma okozhatja a könnyelvezető rendszer szűkületét illetve elzáródását, amely szondázással vagy műtétileg kezelhető.

Az ideghártya (retina) betegségei

Szemfenék (fundus) vizsgálat alkalmával vizsgáljuk az ideghártya ereit, az artériák és vénák állapotát, az ideghártya esetleges elváltozásait, a sárga foltot (macula lutea) – amely az éleslátás helye – és a látóidegfőt (papilla nervi optici). Ezek vizsgálata során információt kaphatunk különböző belgyógyászati és ideggyógyászati betegségekre vonatkozóan, valamint láthatjuk az ideghártya, érhártya és látóideg elváltozásait, betegségeit.

Az ideghártya (retina) a szemburkok legbelső rétegét képező vékony, átlátszó hártya, amely 10 rétegből áll. A rétegeket az érzékelő és az érzékelt képet továbbító sejtek, idegrostok alkotják. Az idegrostok a látóidegben tömörülnek, majd haladnak tovább az agy felé. A szemgolyóból való kilépés helye a látóidegfő (papilla).

Az ideghártya betegségei igen változatosak: gyulladásos, örökletes, degenerativ, érbetegség vagy cukorbaj talaján kialakuló betegségek, sérülések, daganatok, valamint mindezek következtében előforduló ideghártya leválás.

Magasvérnyomás (hypertonia) okozta szemfenéki elváltozásokból következtetni lehet a betegség súlyosságára, a szív, az agy és a vese ereinek álapotára is. A magasvérnyomás kezdeti szakaszában a kisebb ereken – melyek a szemfenéken vizsgálhatók – finom jeleket látunk, amelyek felhívják a figyelmet a betegségre. A későbbiekben az érelváltozások kifejezettebbé válnak, előre jelezhetik a szövődményekre való hajlamot. Súlyosabb esetben megjelenhetnek eltváltozások az ideghártyán és a látóidegfőn is (vérzések, oedema, degenerativ elváltozások).

Cukorbetegség okozta szemfenéki elváltozások (retinopathai diabetica): a cukorbetegek közel egyharmadánál lép fel és minden tizedik cukorbeteg esetében súlyos látásromláshoz vezet. Hazánkban a vakság második leggyakoribb oka. A betegek kezdetben panaszmentesek, illetve látásuk dioptria-változás miatt romolhat. Hosszabb ideje fenálló cukorbetegség okozta retinopathia fokozatosan romló tünetekkel járhat. Az elváltozások súlyossága alapján a szakma stádiumokat különböztet meg: 1. háttér-retinopathia, amely a tünetek száma, súlyossága szerint még további stádiumokra oszlik. 2. proliferativ retinopathia, amely súlyos állapot; kezdetben nem mindig jár látásromlással, de azonnali beavatkozást igényel (lézer-kezelés).

A retinopathia megelőzésében, illetve a már fennálló megbetegedés súlyosbodásának megakadályozásában döntő jelentőségű a vércukor, a vérnyomás és a vérzsírok szintéjek optimális beállitása. Fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés. Szemészeti vizsgálatra a betegség felismerésétől kezdve évente van szükség, súlyosabb esetben az orvos állapítja meg a kontroll vizsgálatok gyakoriságát.

Heveny artériás és vénás keringési zavart (thrombosist,emboliát) mind a magasvérnyomás, mind az érelmeszesedés és a cukorbetegség is okozhat. A beteg által észlelt tünetek attól függnek, hogy az érbetegség vénákon vagy artériákon keletkezik, illetve, hogy mekkora területen lép fel. A nagyobb erek elzáródása súlyos látászavart, látásvesztést okozhat az érintett szemen; mellékágak betegsége különböző mértékű látótérkieséssel jár. Legsúlyosabb forma a retina centrális artériájának elzáródása, amikor az érintett szemen hirtelen látásvesztés alakul ki, melyet fájdalom nem kísér. A kórelőzményben szerepelhet rövid ideig tartó, átmeneti látásvesztés az érintett szemen. Artériás elzáródás esetéban azonnal kórházi kezelés szükséges, mert már néhány órás késlekedés is maradandó látásvesztést okozhat.

A szemfenéki érbetegségek kezelése – a heveny artériás elzáródás kivételével – elsősorban belgyógyászati. Szemorvos a betegség lefolyását nyomonköveti, szükség esetén a későbbiekben végez beavatkozást (pl. lézer-kezelés).

Időskori makuladegeneráció (sárgafolt elfajulás): az 50 évesnél idősebbeket érintő betegség lényege az éleslátás helyének – macula lutea (sárgafolt) – korral előrehaladó elfajulása. Kezelés nélkül a betegek fokozatosan elvesztik éleslátásukat, olvasóképességüket, de mivel a betegség a látóhártyának csak ezt a területét érinti, ezért a széli, perifériás látás a végstádiumban is megmarad. Kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői az életkor és a dohányzás. A dohányzás a betegség kialakulásának kockázatát többszörösre növeli. Egyéb kockázati tényezők a magasvérnyomás, elhízás, keringési betegségek, UV fény hatása, genetikai háttér; a betegség pontos oka azonban nem ismert.
Két formája van: a száraz és nedves típusú forma.
A betegek 85-90%-t érinti a száraz forma. Ebben a típusban a sorvadt ideghártyában kóros anyagcseretermékek halmozódnak fel. Lassú lefolyású, évtizedek is eltelhetnek az olvasóképesség elvesztéséig.
10-15%-ban a száraz forma átmegy egy gyors látásromlást okozó állapotba, az ú.n. nedves formába, melyben az érhártya felől kóros érképződés indul meg az éleslátás helye alá, az erekből vér és folyadék lép ki az ideghártya rétegei közé az érzékelő sejtek pusztulását okozva.
A betegség szűrése szemüvegrendelés kapcsán végzett szemfenék vizsgálat alkalmával történik. Rendszeres szemészeti kontroll mellett fontos a dohányzás elhagyása, megfelelő fényvédelem, az alapbetegségek kezelése.

Ideghártya leválás (ablatio retinae): sürgős műtéti beavatkozást igénylő – nem gyakori – kórkép. Beavatkozás nélkül a látás elvesztéséhez vezet. A beteg villanásokat, mozgó homályokat észlelhet; látótér kiesés, függönyszerű homály, látásromlás alakul ki. Közvetlen oka legtöbbször az ideghártya szakadása, sérülése, amelyen át folyadék szivárog az ideghártya alá. Friss szakadásnál, amíg kevés a retina alatti folyadék, lézer kezeléssel, nagyobb műtét nélkül is gyógyítható . Nagyfokú rövidlátás hajlamosító tényező. Okozhatja sérülés, degeneratív folyamatok, valamint egyéb szembetegségek szövődményeként jöhet létre.